A probléma: valakik azt hiszik, hogy nekik rossz. Nem kicsit, nagyon. (Ami lehet, hogy tényleg igaz, bár ha nem kell dolgozni járniuk, és ráérnek órákon át sávot zárni, akkor azért mégsem lehet akkora a baj.)
A másik probléma: mások nem hiszik, hogy nekik annyira rossz, és bár tudják, hogy lehetne jobb is, de azért azt nem szeretnék, hogy még rosszabb legyen, ezért elmennek dolgozni. Azaz megpróbálnának elmenni dolgozni, de nem tudnak, mivel az út félig le van zárva, és nem lehet rajta haladni.
A bácsi az út szélén (akinek több piros-fehér csík van a zászlóján, mint fog a szájában) próbálja őket meggyőzni, hogy ezt csak értük teszi, ez közös érdek, és tulajdonképpen még ők szégyellhetnék maguk, hogy munkába igyekeznek, ahelyett hogy velük "mentenék a hazát".
Közben pedig szorgosan fényképezik az "elsuhanó" autók rendszámát, és vezetőjét. Hátha valakinek kedve támadna kiszállni, és orrba verni egyet-kettőt közülük.
Pedig egyszerű lenne a megoldás: csak kicsit le kéne valakinek húznia az ablakot, mikor elhalad mellettük, a géppuska csövét szelíden kidugni a résen, majd egy sorozatot engedni beléjük. Ha tényleg csak szenvedés így az életük, és változásra nincs remény, akkor ez megváltás lenne nekik. A többiek pedig talán elgondolkodnának, hogy létezik más módja is a tüntetésnek.