Surfin' Blog

"Apa kezdődik, apa kezdődik!" És már indulunk is le a mélybe, hogy végiglátogassuk a pokol legmélyebb bugyrait a következő másfél órában. Aki nem szereti az élő, hangszeres zenét, a gitárzajt, a dob ritmusát, a tömeget, és valahogy mégis odakeveredett, az tényleg megtudhatta milyen érzés az. Nekem pedig ismét el kellett halasztanom a kinövést a zenekarból, hiába mondják egyre többen, hogy épp itt az ideje, egy ilyen koncert erre teljességgel alkalmatlan.

Mivel idén először jártam a zp-ben, most tűnt fel, hogy "ellopták" az egyik vetítővásznat. Cserébe a másikon eddig soha nem látott effektek jelentek meg, mondjuk néha nem igen értettem, hogy egyes képsorok mit is akarnak szimbolizálni. De a hangzással legalább minden rendben volt, és valami csoda folytán Riki gitárja sem mondta be az unalmast. Bár ez múltkor sem volt akkora tragédia, hiszen így hallhattuk a Szigetet.

A koncert közben Andrisnak is sikerült végre megszabadulni mellényétől és kendőjétől, ami egy ideje már a standard koncertöltözete. Máris emberibben nézett ki, nem úgy mint Riki, de ez tőle el sem várható. Akkor érne meglepetés, ha egyszer "átlagemberként" állna színpadra.

Természetesen egy kis mámor is várt ránk Attila tolmácsolásában, majd Riki "kezébe került" a mikrofon. "Mit szólnátok egy kis retrofílinghez itt a telihold alatt?" – kérdezte, amiről nekem öntudatlanul is a Pet Sematary jutott eszembe, bár rögtön tudtam, hogy mégsem az jön. Pedig akkor sem szomorkodtam volna. Volt helyette egy kissé erőtlen One Punch. (Tényleg, miért nem Hangya basszerozott addig?)

Akupunktúra helyett pedig (vagyis inkább után) alkoholról leszoktató kúra volt, amire a legalkalmasabbnak a Szomjasak vagyunk az Alkoholra, és Miattad iszom te állat hármas tűnt. Bár az időjárás biztos több ember kedvét vette el a hideg sör vedelésétől a zenekar minden igyekezete ellenére.

A ráadásként először leadott Ennyi kellhez pedig olyan lendülettel láttak fiúk, mintha csak most kezdődne a koncert, Zoli rövid felvezetője után nem maradhatott kérdés, van még tűz a Junkiesban, nem egy haldokló zenekar. Ehhez mérten Viszlát valahol, valamikor, mondjuk nyáron a sörkertben.