Úgy tűnik, bocsánatot kell kérnem. Elég sok mindenért. Eddigi életemben többnyire elítéltem a cigányokat (tisztelet a kivételnek!), azt hittem, hogy lusták, meg segélyből különben is jobban meg lehet élni, ezért nem dolgoznak. Nap – és más egyéb – lopóknak tartottam őket, nem láttam át a valódi helyzetet. Tudom, hogy a bűnöm ettől még nem lesz kisebb, de más is így volt vele. Például hőn szeretett köztársasági elnökünk. De neki hála, és is megvilágosodtam:

„Most értettem meg, hogy ha működik a drót nélküli internet, akkor nem csak azt tudják megnézni, hogy mennyibe kerül a hús egy bevásárlóközpontban (a TV-ben sugárzott felvételen itt még egy T-vel kezdődő és esco-val végződő valami volt, csak valahogy elveszhetett gépelés közben), és érdemes-e bemenni. De meg tudják nézni, hogy van-e valahol munkásfelvétel” (RTL Klub)

Így sikerült megértenem a kisebbség igazi sanyarú sorsát. Dolgoztak volna ők, nem is volt nagyobb vágyuk, csak sajnos eddig még nem volt senki, aki internetet kötött volna be hozzájuk, a nélkül pedig tudjuk jól, lehetetlen munkát vállalni. Szerencsére a helyzet most megváltozott, jó útra térnek, példás munkásemberek lesznek egytől egyig. Örvendezzünk hát!